Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

22+6 hét és a Védőnő

Kezdem azt hinni, hogy az időjárás én miattam olyan amilyen. Az milyen, hogy május elején felszerelkeztem sok laza nyári ruhával, amit mai napig nem tudok hordani...                               Sokáig úgy voltam vele, hogy nem veszek azért sem kismama farmert, hiszen minek, mert amikor szükségem lesz rá addigra talán kint lesz Ellie. Nos ez a logika amint látszik nem jött be.  Beadtam a derekam és vettem egy darab kismama farmert, egészen egy napig tudtam hordani, mivel utána VÉLETLEN kisütött a nap és nyárias idő volt. Telt az idő, és nagyon örültem a ruháimnak amiket nyárra vettem. Nem sokáig tartott az öröm, mert utána megint jött a rosszabb idő. Lám lám, a kismama nacim nem jó rám! A fenekem tök jól nő a hasammal párhuzamban. És kényelmetlen is lett a nadrág. Elhatároztam, hogy valahogy kibírom.                                           A mai napig el is fogadtam nagy nehezen. Reggel felkelek ömlik az eső. A kutya sír, hogy ki kell mennie, nem bírta tovább így mindenhonnan jött. Tök jó! 2 órára volt időpontom a védőnőhöz, és nagyon úgy nézett ki, hogy nem akar elállni. Nos az időhöz illően nem is tudtam felöltözni, de megoldottam. Divatdiktátorok gyöngye voltam. Na igen, abban a hitben voltam, hogy mire elindulok majd eláll. Józan paraszti ésszel az ember arra gondol, hogy fogd az esernyőt és mehetsz is. Csak nem nálam. Az esernyőm ott maradt anyumnál, de mellesleg teljesen mindegy mert használhatatlan. Szóval már tiszta elmebeteg voltam... Míg próbáltam a helyzetet megoldani, addig gondoltam lepihenek és várok míg el áll. 12 óra, szakad. Eszembe jutott, hogy kedves barátnőmnek párja hátha elvisz. Köszi BURKA!:) Mondta értem jön és elvisz. Gond kipipálva. Már a telefonba mondtam neki, hogy mire ideér hét ágra sütő nap lesz. Kb. majdnem így is volt. De csak azért, mert meg tudtam oldani a helyzetet, amúgy még mindig szakadna.

A kiskutya a csizmámat tépdeste, és rá volt orientálódva a bokámra. Jó úgy a készülődés. Utána elvitte a szennyesből a ruhámat, aztán a cipőmet is. Ezen túl tettem magam. De amikor a cuki szemeivel pislog rám és közben pisil, na az a felbecsülhetetlen! Rá kiabáltam, hogy mit csinálsz, erre megijedt és elszaladt (persze játéknak vette megint). A szobaajtóm nyitva felejtettem, így a csupa pisi tappancsaival felugrott az ágyra. Idegállapot:0.

Sikerült a védőnőhöz odaérnem. Természetesen volt mérés is. A védőnő doppler készüléke nem volt jó, így a kisbabám szívhangját nem tudta leellenőrizni. A hasam sem mérte meg. Azon kívül, hogy a 4 héttel ez előtti leleteimet beírta a gépbe és a kiskönyvbe mást nem csinált. 

Tegnap este Ellie rengeteget mozgott, és hatalmasakat rúhott (most is kezdi), nagyon örültem, örülök. Ilyenkor megnyugszom 100%-ig.:) 

Este rekord mennyiségben forgolódok.

A következő posztban leírom az eredményeimet amik eddig voltak, hátha más kismamáknak segítséget vagy viszonyítási alapot ad. 

0 Tovább

Pocakok:)

0 Tovább

20.héttől a 23. hétig

Nos eljutottunk odáig, hogy lassan beérem magamat.

Rengeteg mindent fogok veletek megosztani, és sokkal részletesebben illetve van, hogy napról-napra avagy hetente írok magunkról:)

20. hétben, még mindig bújtam a netet. Hogy mit kerestem? MIndent... Pocakfotók, UH képek stb.

Még a 18. hétben Robertot sikerült rávennem az angelsounds készülékre, amit mai napig néha előveszek. Erről a termékről a személyes véleményem annyi, hogy megnyugtatásra alkalmas, de nem kell rendszeresen használni.Sok helyen olvasni, hogy a magzatvizet felmelegíti, hát nagy hül*eség. A babát zavarja és ennyi. De a baát az is zavarja, ha idegeskedsz...:) Tehát lehet mérlegelni. Nekem hasznomra vált, amikor lustálkodik a picikém egész nap, akkor jó hallgatni, hogy minden rendben van:)

Egészen mostanáig nem nagyon történik semmi, azon kívül, hogy változó a humorküszöböm, néha sértődök néha nem.

A kilók gyalázatosak...Csak úgy jönnek és jönnek:D De majd el is mehetnek.

Unokatesóm a minap itt volt, és gyönyörű kisfia van. De komolyan, nem elfogultságból. Alig várom, hogy a sajátomat is így tarthassam a kezembe.

Úgy érzem így a 22+5 hetesen, hogy teljesen felkészültem az anyaságra. Rengeteg lemondással jár, de 2x több boldogsággal. A kis rúgó bajnokhoz szoktam beszélni is, és sokszor elmondom neki, hogy szeretem.

Nem, nem nyálas....Egyszerűen, csak úgy jön! 

Holnap mehetek azaz 2013.05.30 án a védőnőhöz, ahol dopplerrel is megvizsgál..és mázsálás is lesz:) Sajnos nem a XI. kerületi védőnőhöz tartozunk, hanem oda ahol lakunk. Nem a bejelentett lakcím a fontos. Kicsit tartok a váltástól, mert imádom ezt a nőt:) 

Jövőhét hétfőn megyek a dokimhoz, aki megvizsgál majd:) Nos mire ide értem, addigra eszembe jutott, hogy a körzeti dokihoz nem mentem a 24. heti terheléses cukorvizsgálat beutalójáért. Király! Remélem nem kések ezzel is mint eddig mindennel.

Ezekben a hetekben, nekem nincsenek tüneteim illetve olyan dolgok amik említésre méltatnának. Annyi, hogy a mellem iszonyat jó:DDD Ekkoráról csak álmodozhattam:D 

Most elmondjam vagy ne mondjam a kislányom nevét?!

Na jó.... ELLIE MAZZONI :) 

Egy kis plusz csavar, hogy amikor az önkormányzatba mentünk, hogy Roberto nevén legyen Ellie, simán beégtem....

Önkormányzatos csaj=Ö

Én= É

É: Jó napot, szeretnénk az apaságit megcsináltatni, hogy a kislányom az apuka nevén legyen.

Ö: Rendben, most hogy vannak?

É:Köszönöm, jól vagyunk (:DDDDD)

Ö: Mármint arra gondoltam, hogy milyen kapcsolatban vannak.

É:Sima társas kapcsolat:DDDD

Ö: Rendben, de férjezett vagy nem?

É: Nem...nem... még nem

Ö: Előtte

É: "Mély csend".. SEmmi nem volt

Ö: Volt már férjnél?

É:Ja, nem:DDD

Szóval ez a magasröptű beszélgetés zajlott.... :D Kiderült, hogy igazolnom kell a terhességet. Tehát majd a dokim ad egy papírt, amivel igazolva lesz Ellie.

Holnap találkozunk, és minden leírok ami a védőnőnél volt:)

0 Tovább

12. héttől a 20. hétig, az első trimszeter...bye bye

Internet utáni érdeklődésem nem hagyott, hiába tudtam, hogy a fele nem igaz de mindenen elgondolkodtam.

Aki ismer az tudja: KILÓK! Elmondom, hogy egy internetes kalkulátort, sem egy internetes orvosi szakvéleményt nem találtam, ami megnyugtatott volna, és tudatta volna velem, hogy nem leszek egy tehén.

Mi a legidegesítőbb válasz erre?

- Híztam?

-Á, csak KISMAMA VAGY!

Bakker, ezt én is tudom, nem mondtál újat! Szóval senki sem mondja. Ha meg mondják..na azt ne tegyék...A hormonok hatásaira simán kinyírom:D

Terhességem első szakaszaiban, mindvégig azt hittem, hogy ha eljön a 12. hét akkor már megnyugszom. Nos, senkit nem akarok elszomorítani, de ez nem így van! Tök mindegy. Egyszer azon aggódsz, hogy a 12. hét legyen meg, utána a genetikai uh. eredményei miatt, utána az AFP, mozog eleget, mikor mocorog már, most nem úgy mozog, szülésnél is lesz...de azt még nem tudom mi:))

12. SZTK UH nagyon szuperszónikus volt, hallotam anyu becézése szerint "pelyhecske" szívhangját. Nagyon aranyos:) Egy igazi élmény volt számomra.

A következő vizsgálat az AFP. Amitől rettegtem. 

Természetesen én nem bírtam ki, hogy ne lásson orvos.

Az SZTK nőgyógyászatára előszeretettel járkáltam, ahol mindig ugyan azt hallottam: Nyugodj meg, semmi baj, minden normális.

Meg is nyugtatott vagy 2-3 napra...de aztán újra jött:D 

Lelkiállapot:

BORZALMAS! Bármin hajlamos voltam megsértődni, vagy felhúzni magam. Egyszerűen, minden idegesített.  Párommal hatalmasak veszekedtünk. Ő is elég lobbanékony (velem együtt terhes), no meg én a világok legnagyobb vízöntője (akinek mindig igaza van, kivéve ha nem). 

Párom szerint olyan voltam, mint egy vadászkutya. A szaglásom? Átverhetetlen...Hiperfunkciókkal lett megáldva az orrom. Minden ami büdös a párom hibája:DDD 

Voltak napok, mikor teljesen nyugodt békés kismama voltam, ekkor irigykedve néztem a többi kismama pocakját. Nekem annyi szerencsém van. hogy elég hamar látszódott a pocakomon a kis dolog. Minden álló nap a tükörben álltam, és nézegettem, hogy mikor lesz nagyobb s nagyobb. Még mindig voltak has szúrkálások, de elfogadtam, s már azt hiányoltam, ha nincsen. 

14+5 naposan elmentünk egy 4D UH-ra. Ott a szonográfus csaj inkább masszőr volt mint aminek a szakmája hívta. A hasamat szét masszírozta az uh fejével. A 30 perces babamozi csak 15 perces volt, amiben azt is videózta, ahogy beviszi a gépbe az adataimat. Nos, de kiderült, hogy KISLÁNYOM LESZ!!!!!!!! mÁR CSAK EZÉRT IS ÉRDEMES VOLT MENNI!!! Otthon párom is megnézte a felvételt. Enya-May it be....sza**á sírtam magam...

Eljött az AFP ideje. Tudtam, hogy nem a legmegbízhatóbb technika, de valahogy éreztem, hogy nem lesz jó eredményem. Kb. 1 hétig izgultam. DE mint említettem a kombinált tesztet, megcsináltattam az SZTK-ba, mindössze 9600ft-ért. Teljesen negatív lett az eredmény Down kór 1:3200. 

Viszont volt az AFP előtt a genetikai UH, ahol a NT azaz a nyakiredő 2.1mm volt. 3ig normális. Egy kicsit az is megijesztett, mert a szonográfus kicsit rám ijesztett. S ennek fejében hála az égnek megcsináltattam a kombinált tesztet.    

Az AFP megérkezett. Az sztkban remegve vártam, hogy kiadják az eredményt. Érdekes pont akkor omlott össze a rendszer, így 20 percet remegett a testem. Mikor a kezembe adta a hölgy, azt mondta menjek újra. Akkor tudtam, hogy valamelyik eredmény nem stimmel. Nos, túl alacsony volt az AFP, ami Down kórra ad lehetőséget. Anyukám kint várt az új családtaggal, Sütivel a kutyusommal. Sírva mentem ki, még a buszon is zokogtam. A kombinált teszt nem nyugtatott meg, csak a rossz eredményre gondoltam. Amikor haza értem, azonnal kerestem egy nőgyógyászt abból a kórházból, ahol szülni szeretnék. Tőle kaptam egy időpontot, de arra kellett várnom egy kerek hetet. Addig gondoltam csináltatok még egy AFPt az SZTK-ban, addigra voltam 17+5 hetes. Az AFP-t a 18. hétig csinálják, de akkor már nem mutat valós eredményt. Nem mentem el a magánorvoshoz   , előtte megvártam a 2. AFP eredményét. Azért a védőnőm iks megnyugtatott, ha van egy negatív kombinált tesztem, akkor ne érdekeléjen a többi. A második eredményem sem lett jobb mint az előző, de már tudtam rajta mosolyogni, hogy nem labornak kéne hívni ahol értékelik az eredményt, hanem lavornak kb.

A dokimhoz 19. héten jutottam  el. A párommal, Robertoval. (olasz, nem kisebbségi :DD (BOCSI) . A doktorom űber rendes, mert a páromnak is mutatta mi micsoda. A doki az eredmények láttán beutalt a bajcsy kórház genetikai tanácsadására. Másnap mehettem is.

Mikor a rendelőből kiértünk megkérdeztem Robit:

- Na, láttad a kezét?? Tök jó, hogy Te is tudod most már mi micsoda...

-Aha, persze. Azt sem tudtam mit kell nézni:D

Na, erről ennyit.

Másnap nagyon rafináltnak éreztem magam anyummal, hogy hamarabb indulunk a genetikai tanácsadásra. A neten azt olvastuk, hogy hideg élelemmel készüljünk. Ennek tudatában, 2kor kezdődött a rendelés s mi ott voltunk fél 12re:D Szerintetek számított?Hát nem. 6 órát ültünk ott. Nos, itt nem volt olyan isten adta lehetőség, hogy kismama vagy és előre engednek, szóval szemtelenül nem tudtam kihasználni, hiszen rajtam kívül még ott volt vagy 70:D Nos mikorra sorra kerültünk, nagyon örültem mert már fájt a hasam. Azt a választ kaptam amire számítottam:Minek jöttem ide?Semmi bajunk, egészséges a pici az AFP meg butaság. Itt is megerősítették, hogy kislányunk lesz:))

Az SZTKban is megerősítették, hogy kislány 4Dben... Igen, igen 4D az sztkban:))) Kiváló!

20. héten már rendeltük a rózsaszín kiságyat, és milliónyi baba ruhát, minden rózsaszín...hát ha még is fiúcska lenne...nem tudom...nevetnék vagy sírnék?:D 

Eljött az az idő is, hogy simán átadják a helyet a buszon, de már a 17. héttől:D

Mikor mocorog a baba, és milyen érzés?

Az interneten sokszor olvashatjuk azt, hogy "mintha pillangók repdesnének" avagy "belül mintha simogatna valami". 

Kövezzetek meg, de ehhez hasonlót sem éreztem. Amikor rúgott 18+5 naposan, kipuposodott a hasam és éreztem ennyi. :) Csodálatos élmény volt, semmihez nem fogható, még egy nagy tál nutellához sem ér fel:)

Vannak olyan nők állítólag akik, 11-12. hétben megérzik, hogy a babájuk az. Ki kell ábrándítsak mindenkit...ezt az állapotot BÉLGÁZNAK HÍVJÁK. Pukkants egyet és elmúlik:D

11-12. hétben a baba: 3-5 cm... Most komolyan???? El lehet ezen gondolkodni.

Amúgy kívülről fújom a méreteket, hiszen ilyenkor az első babás anyukák, mindig figyelnek mindenre....Mint én is:)

Az én lurkóm a 19+5 hétben 25cm-vel büszkélkedhet, és 305grammal:)) Állítólag nagy baba:)

Majd lesznek pocak fotók is, vannak is csak fel kell tennem a gépre:) 

                                                         

0 Tovább

12. heti Ultrahang, azok a csirkelábak:))

0 Tovább

Az első 12 hét, és a milliónyi furcsaság

Párommal eljött annak az ideje, hogy babát tervezzük. 

Sok internetes portálon, illetve annál is több fórumon olvashatunk olyanokat, hogy a babára fél évnél is vannak akik többet várnak. Ennek tudatában kezdünk bele a családunk bővitésének.:)     Eljött a nap amikor elfogyott a mosópor és le kellett, hogy menjek a drogériába. elhaladtam a terhességi tesztek mellett, mikor beugrott, hogy késik. nem haboztam túl sokat, lekaptam a polcról, s irány a mosópor és a kassza.                                                                                             Ahogy hazaértem a kívácsiságtól felpörgetve meg is csináltam. Szerintetek?? Természetesen, POZITÍV. Nekem első hónapban sikerült egy új családtaggal bővíteni kis famíliánkat.  Az arcom milyen volt, mikor megláttam azt a csíkot ami erősebb volt bárminél? A tükörbe belenéztem, az örömtől és a meglepettségtől csak ennyi jött ki: b...meg:) Leültem a kanapéra és a googleban kerestem pozitív teszteket, és történeteket az "álpozitív" tesztekről, aztán a teszt útmutatóját vagy 3x átolvastam, de ami pozitív az pozitív:)

Párommal rá kellett, hogy hangolódjunk arra, hogy mostantól nem egy pár vagyunk, hanem egy család:) Anyukám reakciója a bejelntésünkre sem hanyagolható el.

Én: Nézd meg a tesztem kérlek!

Anya: Mi van vele, ez negatív!

Én: Anyu, 2 csík van rajta!

Anya: Na és? Az kettő mínusz, plusznak kellene lennie

Na itt már szakadtam a nevetéstől. De megengedtem neki, hogy használatba vegye a googlet, ahol 10-20 perces keresés után esett le neki, hogy valóban nagymami lesz:))

Januárban mentünk párommal Gyulára, de immáron 3-an. Ami "beárnyékolta" az örömünket, az nem más mint egy P3 lelet. Sajnos gyulai "telelésünk" nem telt el jól, hiszen nagyon aggódtam. A tervezett 3 napból lett egy éjszaka ott alvás, és azt is úgy, hogy végig aludtam. 

Azt kell, hogy mondjam piszkos szerencsém volt/van a XI. kerüléeti SZTK-val, mert nagyon készségesek. Sikerült időpontot kérnem, ahol be is bizonyították a várandósságom. Egy kis folton kívül semmi nem látszott, a doki mutatta mi micsoda, kár hogy a felét nem értettem.

Google többször bebizonyította, hogy jó barátok vagyunk, így a leletemet szépen megfejtettük:))

Telt az idő, eljött a 10. hét. Google-val már nem barátok voltunk hanem hálótársak is. Azzal keltem s feküdtem. Minden egyes érzést beírtam: szúrkálás terhesség alatt, menzesz szerű fájdalom, mintha meg akarna jönni, enyhe szúrkálás stb.:D Nos kedves leendő anyukák, eszetekbe ne jusson olvasgatni a neten, főleg nem "anyukáktól" akik többször nagy valószínűséggel nem is azok, hanem tinédzserek, vagy unatkozó felnőttek.:))

Minden jelem arra utalt, hogy nincsen semmi rendben, ebben meg is erősítettek a fórumokon. Milyen jó fejek nem de?:)) 

Kb. már a halálomat vártam meg meredve az ágyamon, és este 6 órakor felhívtam egy őskorszaki orvost aki még a félelmeimre rátett: AZONNAL JÖJJÖN BE A RENDELŐMBE!!(na ná!! 10.000-ért? mit is mondhatna.)Szóval bementem, és kiderült a cisztám amivel meg akart műteni, de ami vígasztalt, hogy a picinek semmi baja és szívhang is van:) Azért megnyugodtam-

A dolgok folytak a megszokott kerékvágásban, aggódás, fórumok, és internetbe zombulás. Tulajdonképpen az internet, és a hozzászólok szerint én az utolsó perceimet nyomtam.

Kellett keresnem egy dokit, akiben megbízhatok. Mondjam azt, hogy megtaláltam Magyarország legkirályabb kuruzslóját?Vagy inkább Magyarország legnagyobb pénznyelőjét a politikusok után (vagy mellett)? IGEN! Nos, a rendelőben még Ultrahang gép sem volt. Egy kismama mit akar?Ultrahangot, hogy a babát láthassa. Rákszűréssel együtt..DIRR 15.000.De a rendelője ki volt plakátozva, hjogy Ő nem azért orvos, hogy pénzt "nyeljen" , hanem hogy segítsen.. Na persze... attól a kis "súlytól" ami a tárcámban van? Köszike.Másnap mehettem egy másik kórházba Ultrahangra. Édes picike kis ebihalacskámat, akinek már felismerhető volt a pofija láthattam, sőt képet is kaptam:)egész úton nézegettem, azonnali feltöltés facebookra. haha:)

Az UH.-n a doki felajánlott egy kihagyhatatlan lehetőséget, mi szerint csináltassak vele 250.000ft-ért kombinált tesztet:D Köszi, NEM! 24 éves vagyok, nem hinném, hogy kéne. Főleg nem indokolt esetben.

12. héten védőnőm tanácsára egy ideig az SZTKba jártam, ahol kielégítették kismama igényeimet.

Erre az időszakra, csak annyit szeretnék tanácsolni, hogy NE OLVASSATOK SEMMIT! 

Milyen tüneteim voltak?

-puffadás (szegény Robi (párom) ) :D

Ennyi.

Tudjátok mennyire büszke voltam 11+4 hetesen, hogy majdnem 4cm a babám?:D

És amikor elsőnek azt mondták, hogy 2cm?:D Mekkora méterek mi?:D

Ennek a szakasznak a legidegesítőbb pillanatai:

- 6 hetesen rekaciók: Júj de cuki, mozog?Érzed? ( kár, hogy még csak egy kis kezdemény volt ami még miliméteres, de hát éreznem kéne )

-Pocak simi 7 hetesen.

-Internet

-Rémtörténetek

1 Tovább
1234
»

Anya leszek

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek